GY.I.K.
Mit nevezünk társadalmi felelősségvállalásnak?  
 
A társadalmi felelősségvállalás, mint jelenség a 20. század végének szüleménye, mely napjainkban, a 21. században tovább formálódik, és kiteljesítése mindannyiunk feladata. A külföldi szakirodalomban a CSR mozaikszót használják helyette, mely az angol eredetiből – corporate social responsibility – fakad.
 
A társadalmi felelősség divatosan fogalmazva nem más, mint önkéntes elköteleződés a közjó mellett. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a vállalatok – akik bennünk csak önző, mindig saját hasznukat néző piaci képződményekként élnek – arra is törekszenek, hogy az egész társadalom javát szolgálják. Persze az – egyenlőre – megvalósíthatatlan, hogy valamennyiünknek jót tegyenek.
 
Így a legtöbb vállalat kiválasztja egyrészt a társadalom azon csoportjait, akiket ő támogatni szeretne, például gyakorta saját munkavállalóit, az ő családjaikat, a kisiskolásokat, vagy éppen a fogyatékkal élőket. Másrészt meghatározza azokat az elveket, melyeket ő fontosnak tart, és különböző programjai során szem előtt kíván tartani, ilyen lehet az esélyegyenlőség, a környezetvédelem vagy a sport fontossága. Ezek természetesen cégről-cégre változnak, és legtöbbször valamely dokumentum részeként, vagy önálló dokumentumban rögzítik őket.
 
Miért jó a társadalmi felelősségvállalás?
 
Amellett, hogy manapság nagyon divatos társadalmilag felelős vállalatnak lenni, ez már egyfajta társadalmi elvárássá, a cégek számára pedig elérendő céllá nőtte ki magát. Ezért a szakemberek értékelő rendszert hoztak létre, mely megmutatja, hogy egy vállalat mennyire támogatja az embereket és az általa fontosnak tartott értékeket.
 
Ha egy vállalat valóban felelősségteljesen és emberségesen viselkedik, azzal nemcsak helyi érdekeket tud képviselni, hanem olyan világviszonylatban és Európában is kiemelkedően fontosnak tartott területeket támogathat, mint a munka- és életkörülmények javítása, a környezetre való odafigyelés, és az energiatakarékosság.
 
A vállalatok társadalmilag felelős viselkedésének alapja mindenképpen az a felismerés, hogy a társadalom számára igazán fontos céljaikat egymagukban nem tudják megvalósítani. Hiszen szükségük van emberekre, és az őket tömörítő civil szervezetekre, akik az általuk meghatározott értékeket szintén a szívükön viselik. Az is hasznos, ha rátalálnak más vállalatokra, akikkel egyesíthetik erőiket, és tanulhatnak egymástól, hiszen ne felejtsük el, hogy az effajta vállalati viselkedés még nem olyan elterjedt. Ezeket az együttműködéseket feltétlenül elősegítheti, ha mind e mögött ott áll az önkormányzat.
 
Kinek jó/fontos a társadalmi felelősségvállalás?
 
Fentiek alapján végiggondolva talán nem is kérdés, hogy a társadalmilag felelősen viselkedő vállalatok tulajdonképpen mindannyiunk számára kedvező folyamatokat indíthatnak el. Lássunk néhány példát a legtipikusabb szereplőkre, akiknek jó, hogy egyre inkább kezd elterjedni ez a vállalati viselkedésmód: 
  • Mindenek előtt a polgároknak, a hétköznapi embereknek, hiszen ez az egész rólunk szól, már a nevében is benne van!
  • A civil szervezetek számára, akik ha összefognak a vállalatokkal, sokkal könnyebben érvényesíthetik egyesületi célkitűzéseiket, egymást kölcsönösen segíthetik: Hiszen a vállalatok nagyobb mértékben rendelkeznek pénzzel, míg a civil szervezetek közel állnak a megszólítani kívánt emberekhez.
  • Jó ez a települési önkormányzatnak is, hiszen a vállalat által szorgalmazott területek kivétel nélkül fontosak a városvezetésnek is, és mindkettejük számára gyümölcsöző lehet egymás támogatása.
  • A vállalatnál dolgozóknak, akik számára a vállalat egy rugalmasabb, élhetőbb, emberségesebb munkahelyet teremthet meg, ahol egy jó csapat dolgozik, s ahol a munkavállalók is fontosnak tartják a vállalat által támogatott célokat.
  • A vállalat minden partnerének, a beszállítóktól kezdve a partnercégekig.
  • S végül, de nem utolsó sorban magának a vállalatnak, aki társadalmilag felelős tevékenysége által népszerűbb lesz a társadalom széles rétegeiben.  
Milyen formákban találkozhatunk/vagy esetleg már találkoztunk a társadalmi felelősségvállalással?
  • Jótékonysági bálok, rendezvények;
  • Adományozás, pl. egy árvaháznak, vagy az árvízkárosultaknak;
  • Szponzorálás, pl. egy rendezvény támogatása;
  • Egy ügy kiemelt támogatása, pl. egy-egy sportág támogatása;
  • Társadalmi rendezvények szervezése, pl. családi nap, közös karácsony;
  • Kiemelt célcsoportok támogatása pl. gyereknap;
  • Esélyegyenlőség elősegítése pl. ugyanannyi nő és férfi felvétele egy állásinterjún;
  • Sérült emberek, pl. valamilyen fogyatékkal élő foglalkoztatása;
  • Csapatépítés, pl. hétvégi program a dolgozóknak, hogy jobban megismerhessék egymást, és fény derülhessen egymás erősségeire;
  • Sokszínű, emberbarát munkahely, pl. szelektív hulladékgyűjtés, ebédszünet.
 
Oldal nyomtatása
  
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
   
  
 
 
 
 
   
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  
 
 
 
 
 
 
       
 
 
 
 
  
 
 
 
 
  
  
 
 
 
 
 
      
 
 
Név:
E-mail cím: